|
|
|
|
|
|
|
|
|
időjárás |
|
|
16°C |
|
|
Nappali: |
Éjszakai: |
|
|
17°C |
|
8°C |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DunaWeb Szolgáltató Kft.
2600 Vác, Szüret u. 14.
Tel.: 06-27-999-090
mobil: 20-5262-634
info@dunakanyar.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DUNAKANYAR FÓRUM - Verőce Fórum - Törökpince + egyéb helyi legendák |
V8 |
| 2011.10.23 15:33:40 |
Jéé, van (volt) ilyen topik is?? :)
Régi pincékről olvastam itt - a cba-val szemben az egyik ház anno rokonoké volt, és ott egy igen magas törökpince volt, végig a ház alatt. Egyszer meg lett bontva az egyik vége, és volt folytatása! Persze be volt temetve majdnem teljesen, továbbmenni csak nagy munka árán lehetett volna, de kivehető volt a boltív felső része, tehát folytatódott, állítólag a vasút alatt ágazott szét, és összeköttetésben van/volt a katolikus templom pincéjével.
A Pufi kastély pincéinek jó része be lett omlasztva a háború alatt. Most nem tudom mennyi van meg belőle, a kastély földszintjéről, illetve föld alatti szintjéről indult kettő is, amik régen be lettek falazva és tudomásom szerint a legutóbbi felújítás alkalmával sem nyitották meg őket. |
funerator |
| 2007.04.17 17:38:10 |
Egy kis érdekesség:
"A sáncokat építő és a Barbaricumban szolgálatot teljesítő római
csapatoknak nagy mennyiségű utánpótlásra volt szükségük, ezt biztosítandó megerősített átkelőhelyeket építettek a Duna mentén.
Ezek a megerősített átkelőhelyek lényegében kiserődök voltak,
melyeket egymással szemben építettek fel a folyó két partján.
Tulajdonképpen egy külön típust alkotnak a késő római
erődépítészetben, amit Nógrádverőce-típusnak szokás nevezni.
Ilyen jellegű erődöket nemcsak a Duna, hanem más folyók mentén
is építettek, mint például a Rajna és a Neckar (Engrs bei Neuwiet,
Zullestein, Neckarau, Ladenburg). A Nógrádverőce-típushoz
tartozó kiserődök fő jellegzetessége a nagy központi torony (15x25
méter között), itt szállásolták el a helyőrség is, illetve a folyópartig
lenyúló L alakú oldalfalak, amelyek kisebb toronyban végződnek.
A folyó két partján lévő erődök között komp biztosította az
összeköttetést, de azt sem lehet kizárni, hogy időszakos
pontonhidak hídfőállásai lehettek. Amennyiben az utóbbi hipotézis
helyes, az azt feltételezné, hogy a pontonhidakat a jégzajlás után
évről-évre felállították a két hídfő között. Ezt támasztja alá, hogy
Nógrádverőcénél cölöpmaradványokat figyeltek meg a Duna
medrében a megerősített átkelőhelynél."
Bernáth Péter:
Római katonai ellenőrzés a 4. században az
Alföldön és a Csörsz – árokrendszer |
funerator |
| 2007.01.17 07:35:54 |
Feltettem néhány régi verőcei képeslapot az alábbi címre:
http://kep.tar.hu/tomasek/
bt |
dr demeny |
| 2006.09.19 19:03:10 |
Tisztelt Admin!
Sajnálom, hogy következő mondataimmal összefüggésben a "politizál" vádpontot erősítem.
Nem tudom ismert e ön előtt, hogy sok verőcei aláírásával támogatta azt a kérelmet, -amelyet az önkormányzat nem is tárgyalt, napirenre sem emelt- hogy az "Almási ház" és környezetének feldúlása, rombolása előtt végezzék el az ön által hiányolt munkálatokat.
A sok veszekedés és erölködés következménye az új téren kapuval ellátott lejáró. Sajnos ennek is örülni kell. A feltárás költségeit elő kell ugyanis teremteni és ahhoz csak hozzátenni lehet, elvenni nem.
Remélem lesz jobb idő amikor tehetünk és nem csak vágyakozhatunk közös célunkért.
Üdvözlettel. |
admin |
| 2006.09.19 16:59:19 |
t. dr demeny!
csak azt lehet majd feltárni, amit majd a brutális földmunkák után hagynak....
A mostani "építkezés"-nél -ami szerintem inkább barbár rombolás- szerintem a kötelező ásatásokat is elfeledték elvégezni, mert ennyi idő alatt nem végeztek volna, de remélem én tévedek!
admin |
dr demeny |
| 2006.09.19 16:16:21 |
Több forrás említi a pincéket, remélem lesz lehetőség a feltárásra a múltunk egy szeletének jobb megismerésére.
Vannak érdeklődő barlangászok. |
funerator |
| 2006.08.04 20:21:10 |
"Verõcze, magyar falu, Nógrád vmegyében, a Duna bal partján, részint rónaságon, részint hegyen fekszik, igen szép vidéken, ut. p. Váczhoz nyugotra 1 órányira. Határa 3942 8/12 hold, mellybõl beltelek és szántóföld 1031 6/12 h., rét 354 3/4 h., legelõ 187 8/12 h., szõlõhegy 580 h., erdõ 1789 hold. Ebbõl a szántóföld és rét mind urbéri 25 3/4 telekre osztva, kivevén 34 1/2 holdat, melly az uradalmi sörházhoz adatott. Az erdõ majorsági, a szõlõ pedig dézmás birtok. A szántóföldekbõl 500 holdat dülõnként felváltva minden évben lehet használni, egy évben õszi, más évben tavaszi vetemény alá, az utóbbi kukoriczából állván. Különben a határ 2 vetõre osztatik. Földe az emlitett 500 holdnak igen termékeny, s jó müvelés mellett mindenbõl gazdagon fizet; az állattenyésztés azonban a hegyek közé szoritott s különben is szûk legelõ miatt rosz lábon áll. Fõ kincse szõlõhegyében áll, melly ha nem is igen sok, de kedves zamatu és tartós borokat terem, mellyeket a Gyõr és Moson megyékbõl jövõ kereskedõk mindjárt szüret után felvásárolják. Némellyek hajózással foglalkoznak. Népessége 1530 lélek, kik közt 996 r. kath., 534 ref., 69 telkesgazda, 28 kézmüves. Általában a nép igen szorgalmas, s mivel a Duna itt folyik, s a pest-bécsi vasut is itt vonul el, könnyen kereshet pénzt, de könnyen is elkölti. Továbbá ámbár nem mezõváros, mégis sz. András nap utáni vasárnap igen nevezetes kirakó vásárt tart, mellyhez hasonlót mezõvárosokban is alig találni. Van kath. és ref. anyatemploma, 2 hegyi patakja. Nevezetességei közé tartozik a Borbélyhegy, mellyen különös jóságu bor terem; a helység és Vácz közti Duna partján levõ Hódfõ; a helységben találtató nagy pinczék és földüregek; végre a helységtõl 1/4 órányira esõ Migazzi várkastély, felséges vidéken, ezt körülövezõ vadaskerttel, mellyben dámvadak tenyésztetnek. Birja a helységet a váczi püspökség."
FÉNYES ELEK: MAGYARORSZÁG GEOGRAFIAI SZÓTÁRA, 1851. |
funerator |
| 2006.07.18 18:04:19 |
Sokat hallottam már a falu alatt húzódó törökpincéről ami a törökvész alatt nyújtott menekülő utat a helyieknek. Hallani olyan legendát miszerint húzódik egy folyosó a Pufi kastély és a római toronyrom között. Ezzel szemben az a néhány régi pince amit láttam egyáltalán nem tűnt alkalmasnak bújdosásra sőt még azt sem értem, hogy Verőce - mint a filoxéra elterjedéséig híres bortermő település - hogyan tudta borát ilyen kis pincékben tárolni! Minden esetre én a régi pincém lebetonozott végét egy kis helyen kibontom, és megnézem hátha folytatódik :-).
Kérem ha valaki ismer ilyen helyi legendákat ossza itt meg velünk, illetve - ha tudja - cáfolja meg vagy támassza alá ezeket.
bt |
A fórumhoz csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.
|
|
|
|
|
Cégajánló
|
|
|
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
Hirdetés
|
|
|
|