Közreműködnek:
A Váci Szimfonikus Zenekar és a Vox Humana Énekkar
Vezényel: Lógó Tibor
Tenor szólista: Hajdú András
Puccini: Messa di Gloria
Messa di Gloria Puccini 1880-ban komponálta muvét, amikor még a fiatal zeneszerző szülővárosában Lucca-ban tanult.
A misét, amelyet konzervatoriumi záróvizsgadarabjának szánt, 1880. július 12-én mutatták be nagy sikerrel, Szt. Pál ünnepének alkalmából. A mű kottáit azonban először csak 1951-ben adták ki. Premierje 1952-ben Chicagoban volt.
Még abban az évben hangfelvétel is készült. A mű azóta Messa di Gloria néven ismert.
Zeneszerzői munkásságának kezdetén mint annyian- ő is az egyházi zene műfajához fordult. A Messa di Gloria első operája, az A tündérek előtt keletkezett, azokban az években, amikor az ifjú művészember még felvételt sem nyert a Konzervatóriumba.
Ezen kívül még tartogat néhány kellemes meglepetést a mise: ne csodálkozzunk, bizonyos részletei ismerősen csengenek a fülünkben, mert az olasz mester egyes motívumokat felhasznált későbbi operáiban.
Így a Gloria részletéből a Tosca első felvonásának fináléja, az Agnus Deiről pedig a Manon második felvonása jut majd azonnal eszünkbe.
Giacomo Puccini
Puccini élete folyamatos keresés: mindig új témát kutatott, mindig új librettót akart. Alighogy elkészült egy sikeres művével, már hajtotta is a vágy a következő után.
Ugyanakkor igazi bohém, aki hol tökéletes csendben, hol csak kártyázó, iszogató, dorbézoló cimborák között tudott dolgozni.
Puccini, a századforduló operaközönségének legnagyobb kedvence volt, talán mindenkinél jobban ismerte a színpadi hatás és siker titkát; ez a szövegeinek megválasztásában is érvényesülő biztos teátrális ösztön volt, az ő nagy öröksége, melyet az olasz operaszínpad grandiózus múltja reá hagyott.
De Puccini nem mindenben ennek a tradícióknak útját járta: Verdi nagy operaművészetéből inkább a külsőségeket tanulta el, a verismo iskolájából a brutális, sokszor triviális hatások szeretetét hozta magával, viszont sokat és sokfélét tanult a franciáktól: Bizet drámai ökonómiájából, zárt és elasztikus formáitól, Massenet szentimentális lírizmusától, Debussy zenéjének színpompájától és karakterizáló technikájától.
A belépés díjtalan!
|
|
|
|