A Nagy Lajos által építtetett Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templom a török időkben elpusztult. A gótikus szentélyt később helyreállították, a hajót a kolostorral egyidőben barokk stílusban újjáépítették. 1759-ben helyezték el a templomban a Jasna Góra-i kolostorból származó czestochowai Fekete Mária-kegykép olajmásolatát, ami hamarosan búcsújáró kultuszt vonzott maga köré. Nosztrából ezt követően lett Márianosztra. A monumentális, két homlokzati tornyos templom XIV. századi gótikus szentélyét bordás keresztboltozat fedi. Mai berendezése XVIII. századi. Főoltára szobrokkal gazdagon díszített barokk főoltár, valószínűleg budai mesterek munkája. Közepén látható a czestochowai kegykép másolata, Lasvici Cyprián atya műve. Külön oltárt kapott Remete Szent Pál, Aquinói Szent Tamás, aki támogatta az alapító Özséb kérését IV. Orbán pápánál és Szent Ágoston is, akinek a reguláit követték. 1989 óta ismét a pálosok vették gondozásba a zarándoklatok helyszínéül szolgáló Mária-kegyhelyet.