Nógrád megye legjelesebb emléke, a megye névadó várbirtoka volt. A körülötte kialakult település a megye székhelyeként meghatározó szerepet kapott a megyerendszer kialakulásában. A vár a Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelôtt létrejött dagadókúpon épült. A várhegy, mint egy hatalmas cipó emelkedik ki a Börzsöny elôterében kialakult medencébôl.

A dagadókúp tömege a vulkáni mûködés során belenyomult a felette lévô idôsebb üledékes kôzetbe, mely késôbb lepusztult róla. A keményebb vulkáni kôzet az idôk folyamán egyre jobban kiemelkedett a lepusztult felszínbôl. A kialakult terjedelmes sziklatömbön már a népvándorlás idején is emelkedtek erôdítmények. Anonymus Eastrum Nougrad néven tesz említést a várról, amely a XII. században még királyi birtok volt, majd II. Endre adományozása révén a váci püspök a husziták támadásától tartva megerôsíttette a várat. Mátyás király idején szépen helyreállították a közben romossá lett várat és a romokból a még ma is kitetszô háromemeletes reneszánsz palotatoronnyal bôvítették. A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé volt, majd 17 éven át Ferdinánd király birtokolta. Ezután 50 esztendeig a törökök kezén volt.

A XVII. században elôször Bocskai hajdúi, majd Bethlen Gábor csapatai kezére, késôbb rövid idôre ismét a király birtokába került.
A törökök többször is próbálkoztak ismételt elfoglalásával, ez cselszövéssel 1663-ban sikerült. Ezután természeti csapás érte a várat, 1685-ben villám csapott a lôtoronyba, Csonka bég a még megmaradt részeket szétromboltatta és ezzel végetért a vár hadászati szerepe. Azóta helyreállítás vagy jelentôsebb állagmegóvás nem történt a várban. A méretében jelentôs erôdítmény még romjaiban is lenyûgözô, érdemes felkeresni. Közúton és vasúton is könnyen elérhetô. Az úton a vár történetét és a Börzsöny földtörténeti kialakulását érdemes tanulmányozni. Ezeknek az ismereteknek birtokában beszédesebbek lesznek a várfalak és többet árulnak el magukról a Börzsöny bércei, hegycsúcsai.

Szabadon látogatható.