1400. december 18-án IX. Bonifác pápa a bogdányi plébániai egyháznak búcsút engedélyez, amikor is a Szent Katalinról nevezett egyházról történik említés. Az új plébánia állítólag 1721-ben keletkezett. Ekkor egy minorita rendi szerzetes volt a helység lelkipásztora. A templom 1724-ben épült újjá - úgy látszik középkori maradványokból. Erre vonatkozik az 1725. évi összeírás. Ugyanitt emlékeznek meg ugyanakkor egy elpusztult donabogdányi középkori egyházról.


Az 1744. évi canonica visitatio szerint filiái Szent László, Tótfalu, Megyer, Monostor. Az 1752. évi püspök, valamint Zichy Miklósné és gróf Bercsényi Zsuzsanna áldozatkészségéből az előző évben a templomot restaurálták. A fából készült épületet belül csinos ornamentikával látták el. Az 1764. évi visitatio szerint a templom szentélyét és sekrestyéjét Zichy Ferenc építtette, építészeti és szobrászati kiképzésére Zichy Miklósné Berényi Erzsébet 500 forintot fizetett ki, a templom hajója pedig a püspöki tizedből épült fel. 1778-ban viszont arról értesülünk, hogy Bogdány templomát Grasl Bertalan építette 1755-ben. 1805-ben az egyházlátogatás feljegyzi, hogy a templomot, amely jó anyagból van és tornya vele összeépült, restaurálják. Az 1717-es visitatio szerint Bogdány régi temetője a templom mellett van.


1764-ben főoltára Nepomuki Szent Jánosról, egyik mellékoltára a Szent Kereszt, a másik a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Hat miseruhája közül a legdíszesebbet 112 forintért és két használt fekete casuláért vásárolták. Két ezüst és egy aranyozott réz kelyhe, egy pacificaléja van. 1817-ben Szent Tekla tiszteletére szentelt negyedik oltárt is említenek. Régi Nepomuki Szent János-ereklyéjét monstrancia-szerű ereklyetartóban őrzik.


1849. június 4-én a templom is áldozatul esett a tűzvésznek, de egy év múlva ismét használható állapotban van. A helyreállítási munka végzése közben 1937. június 3-án ledőlt az oromfal. 1939-ben Fábián Gáspár műépítész tervei alapján elkezdték az új templom építését.


Jellege: Modern, épült 1939-ben.


Felszerelés: Úrmutató. Aranyozott vörösréz, ovális, párkányos magas talpán levél, szalag- és fonatsorok; vájatolt talpmezején levélgyűrűk; volutás pilaszteralakú, füzérdíszes, öntött nódusz kettős sugárkévéje előtt lantalakú, csigás- és levéldíszes ostyaház. XVI. Lajos stílű. Magyar munka, 1790 körüli. Magassága 54 cm, talpátmérete 21 cm.


Kerítés: A templomkerítés falában befalazott nyolc pillérfejezet a régi templomból. Faragott kő akantuszleveles ióncsigás fejezetek, XVIII. századi.