A víz, amitől az élet függ a XXI. században egyre inkább stratégiai eszközzé válik, hiszen a bolygónkon található vízkészletnek mindössze 3%-a édesvíz. Ennek nagy része ráadásul gleccserekben és a folyamatosan fagyos területeken hó és jég formájában van jelen. Érthető, hogy az Európai Unió rendkívüli figyelmet szentel a területén található édesvizeknek. Az Európai Közösség a múlt század hetvenes éveinek közepétől a vizeket védő jogszabályok sorozatát léptette hatályba. Ennek ellenére a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, sőt bizonyos esetekben tovább romlott. A kilencvenes évek elején az Európai Bizottság elkezdte keresni a megoldást, hogyan hozhatná jó állapotba az európai vizeket. A kilencvenes évek közepére megszületett az Európai Unió új Víz Politikája és csaknem öt évig tartó viták során ennek végrehajtására kidolgozták és 2000. december 22-én hatályba léptették a Víz Keretirányelvet.


Több környezetvédelmi csoport is felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson eljárást 11 uniós tagország, köztük Magyarország ellen, a folyóvizek tisztaságának védelmét szolgáló irányelvek alkalmazásának hiányosságai miatt. A környezetvédelmi csoportok által bepanaszolt országok hazánkon kívül: Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Lengyelország, Svédország, Hollandia.

A 17 környezetvédelmi csoport - élükön a WWF-fel, illetve a European Environment Bureau-val (EEB) - azt vetik az érintett országok szemére, hogy nem alkalmazzák teljes mértékben a "szennyező fizet" elvet, azaz azt, hogy a környezeti károk költségeit a szennyezőre hárítják. Így jórészt az adófizetőkkel fizettetik meg az üzleti szféra által okozott szennyezés megtisztításának a költségeit.

Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált a felvetésre



Forrás:
www.telepress.hu